Ha hitelfelvételre kerül a sor, mindenki ugyanazt a két dolgot akarja tudni. Vagyis, hogy mekkora hitelösszeg igénylésére van lehetősége és mindez mennyibe fog neki kerülni összesen.
A lehetséges hitelösszeg mértékét különféle szempontok alapján határozzák meg, melyek között az önrész mértéke, a rendelkezésre álló fedezet, a felvenni kívánt hitel típusa és felhasználási célja, a hiteligénylő egészségügyi és családi állapota, valamint az adósságfék szabály egyaránt sokat nyomnak a latban.
Mi az az adósságfék?
Az adósságfék tulajdonképpen egy arányszám, melynek segítségével a pénzintézetek meghatározzák, hogy egy-egy hiteligénylő teljes jövedelmének mekkora része fordítható elméletben a felvenni kívánt hitel havi törlesztőrészletének fizetésére.
Azért mondom, hogy elméletben, mert bár ez az arány meglehetősen magas – korábban nettó 500 000 Ft alatti jövedelem esetén 50 %, míg nettó 500 000 Ft feletti jövedelem esetén pedig még ennél is magasabb, mintegy 60 % volt -, addig ez az arány egyáltalán nem életszerű.
Gondolj csak bele! Ha a nettó 500 000 Ft-os fizetésed 50 %-át hiteltörlesztésre fordítod, a fennmaradó 250 000 Ft-os havi büdzsé nem elegendő a rezsi, az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a teljes havi megélhetés finanszírozására, valamint tartalékképzésre akkor sem, ha egyedül élsz. Hát még, ha egy családot próbálsz ennyi pénzből eltartani!
Az adósságfék szabály szigorításának következményei
- július 1-étől változik az adósságfékre vonatkozó szabályozás, melynek következtében mind a vállalható maximális havi törlesztőrészlet mértéke, mind a teljes felvehető hitelösszeg felső határa módosul.
A pontos változások az alábbiak:
- Az 5 évnél rövidebb kamatperiódussal rendelkező lakáshitelelek havi törlesztője nem haladhatja meg a teljes nettó jövedelem 25 %- át, míg a 30 %-os a plafonértékhez . július 1-től minimum 600 000 forintos jövedelem szükséges.
- A legalább 5 évre fixált, ám 10 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetében a törlesztőrészlet mértéke nem lehet nagyobb 35 %- nál havi nettó 500 000 forint jövedelem alatt, míg a 40%-os arányhoz legalább 600 000 forint nettó jövedelmet kell igazolni.
- Egy legalább 10 évre fixált kamatú lakáshitelnél nettó 500 000 forint havi jövedelem alatt az adósságfék 50 %, míg 600 000 forint nettó jövedelem felett legfeljebb 60 % lehet a hiteltörlesztő maximális aránya.
- Személyi kölcsön igénylése esetén kamatperiódustól függetlenül havi nettó 500 000 forint jövedelem alatt annak legfeljebb 50%-a fordítható hiteltörlesztésre, míg a 60%-os arányhoz legalább havi nettó 600 ezer forint nettó jövedelemre lesz szükség.
A kis összegű, szabad felhasználású személyi kölcsönök esetében azonban a bankoknak nem kell jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót számolnia – feltéve, hogy az igénylőnek nincs fennálló hitelszerződése vagy hitelkeret-szerződése.
Amit az adósságfék szabály változása a gyakorlatban jelent
Az adósságfék szigorításának célja a túlzott eladósodás mértékének visszaszorítása, ezáltal a lakosság védelme. Ugyanakkor mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy csökken az alacsonyabb jövedelmű lakosság hiteltermékekhez való hozzáférése. Vagyis még nehezebb lesz ingatlan hitelhez, nagy összegű szabad felhasználású személyi kölcsönhöz és más hiteltermékekhez jutni.
Használd ki lehetőségeidet még a július 1-i változások előtt és igényelt hitelj még most! Független hitelszakértőként örömmel állok rendelkezésedre telefonon vagy online – és ha nem érsz el, visszahívlak!
Babus Edina
független hitelszakértő
+36 30 681 7381