Az ingatlanárak az egekben, a gyermekvállalási kedv stagnál, azok viszont, akik most szeretnének első otthont vagy közös családi házat venni, bajban vannak. A CSOK-nak vége, a falusi CSOK csak a preferált kistelepüléseken elérhető, így most a CSOK + került a párok figyelmének középpontjába.
Van azonban néhány dolog, amit tudnod kell, mielőtt a CSOK Plusz mellett döntötök!
1. A CSOK + célja a reális értékű ingatlanok megvásárlásának elősegítése
Az államilag támogatott kölcsön legújabb változatának igényléséhez számos, a korábbiaknál szigorúbb kritériumnak kell megfelelni. Ezek közül az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy a megvásárolni kívánt ingatlannak reális értékűnek kell lennie. Vagyis
- az első közös otthon megszerzése legfeljebb 80 millió forintos, a második közös ingatlanba költözés, illetve a meglévő ingatlan bővítése legfeljebb 150 millió forintos összeghatárig támogatható.
- ha a pár nem az első közös ingatlanát vásárolja, akkor a lakás árának magasabbnak kell lennie, mint az előző lakás rájuk eső tulajdoni hányadának értéke.
- Azaz abban az esetben, ha a pár már közösen birtokol egy 50 M Ft értékű fővárosi ingatlant, melynek tulajdoni hányadát 50-50%-ban rögzítették, akkor a megvásárolt új ingatlannak legalább 25 M Ft értékűnek kell lennie.
- Amennyiben a megvásárolni kívánt (többedik) ingatlan értéke nagyobb, mint 80 M Ft, akkor a párnak a 80 M Ft-ot meghaladó részre 4 % illetéket kell fizetnie.
2. Fontos a vásárolni kívánt ingatlan hasznos alapterülete is
Az ingatlanosok elsődleges célja az eladás, a vevők pedig értelemszerűen a lehető legjobbat, legtöbbet szeretnék a pénzükért. Fontos tisztázni azonban azokat az alapfogalmakat, melyek az összes érintett fél jóhiszeműsége ellenére megvétózhatják a sikeres hiteligénylést és ezzel együtt magát az adásvételt is.
A hasznos, a bruttó, a nettó és a redukált alapterület fogalmi meghatározásai ugyanis jelentősen eltérnek. Nézzük a CSOK + szempontjából legjelentősebbet, a hasznos alapterületet!
A lakás hasznos alapterületének számít a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (Vagyis társasházi lakások és házak esetén az 1, 90 m-nél alacsonyabb tetőtér-beépítések és a lépcső alatti tárolók nem számítanak hasznos alapterületnek!)
Fontos tudni továbbá, hogy a házzal egybeépült garázs minden esetben a hasznos alapterület részét képezi, a rendelet ugyanis nem vizsgálja a terület funkcióját.
Mindez a teremgarázsi beállókra, különálló tárolóhelyiségekre, valamint a külön épületben található garázsokra már nem vonatkozik, így azok külön jelölhetők meg az eladás, valamint a hitelkérelem során, a hasznos alapterületbe azonban nem tartoznak bele. Ugyanez igaz a teraszokra, loggiákra, szaletlikre is!
Lényegi különbség a korábbi CSOK és a jelenlegi CSOK + szabályozása között, hogy a jelenleg érvényes előírások között a megvásárolni kívánt ingatlan hasznos alapterületének legalább 70-90 négyzetméternek kell lennie.
3. A meglévő gyerekek a CSOK Plusz szempontjából nem számítanak
A korábbi szabályozással ellentétben a jelenlegi szabályozás kizárólag a szerződéskötés utáni periódusban vállalt további gyermekeket veszi figyelembe. Azaz további egy vállalt gyermek esetén 15, két vállalt (vagy 1 meglévő és 1 vállalt) gyermek esetén 30, három vállalt (1 meglévő és 2 vállalt vagy 2 meglévő és 1 vállat) gyermek esetén legfeljebb 50 M Ft-os hitelösszeg igényelhető.
Kivételt képeznek ez alól azon házaspárok, akik CSOK + hitelkérelmüket 2024. március 31-ig adják be. Ebben az esetben ugyanis a 2024. január 1. után született vagy örökbefogadott gyermekek vállalt gyermeknek minősülnek.
4. A falusi CSOK, a babaváró hitel és a CSOK + kombinálható
Kevesen tudják, sokan azonban rendkívül örülnek neki, hogy a CSOK +, a babaváró hitel és a falusi CSOK kedvezmények a feltételek egyidejű fennállása esetén kombinálhatók.
Azaz további három gyermek vállalása esetén akár 50 M Ft, a 15 M Ft-os vissza nem térítendő falusi CSOK valamint az 5 %-os ÁFA-visszatérítés is igényelhető.
5. Nem minden jövedelemtípus hitelezhető
A jövedelemigazolás a hitelfelvétel olyan előfeltétele, melyet nem lehet megúszni vagy elkerülni. Célja annak feltárása, hogy a hiteligénylőnek mekkora havi összeg áll rendelkezésére és abból mennyit tud az igényelt hitel, valamint a kamatok és egyéb költségek törlesztésére fordítani.
A hitelkérelem elbírásánál figyelembe veszik az elsődleges, valamint a másodlagos jövedelmeket is. Az elsődleges jövedelmek – az alkalmazotti munkabér, az egyéni vállalkozásból vagy társas vállalkozásból érkező jövedelem, illetve a nyugdíj – önmagukban is elfogadhatóak a hitelkérelem elbírálása során.
A kiegészítő jövedelmek – a GYES, GYED, CSED a családi pótlék, az ösztöndíj, a munkabéren kívül juttatások, az árvaellátás, az özvegyi vagy szülői nyugdíj, a nyugdíjbiztosításból származó életjáradék, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, a házastársi vagy élettársi tartásdíj vagy az osztalékjövedelem – azonban kizárólag az elsődleges jövedelem mellett elfogadható tényező, mely a hitelképesség növelésére szolgál.
Vagyis akár szabad felhasználású, akár meghatározott célú hitel felvételét tervezed, teljes körű áttekintésre, részletes jövedelemigazolásra és felelős pénzügyi tervre van szükséged a biztonsághoz és a sikerhez.
Nem tudod, hogyan csináld? Szükséged van valakire, aki fogja a kezed, részletesen megválaszolja felmerülő kérdéseidet, segít, ha elakadtál és többféle kedvező hitelajánlattal mutatja meg neked a hitelpiac sokszínűségét?
Kérd független hitelszakértő segítségét, térképezd fel lehetőségeidet és érd el céljaidat velem!
Babus Edina
Money. hu csoportvezető
független hitelszakértő, CSOK tanácsadó
+36 30 681 7381
edina@kaphatokhitelt.hu